Sétány
- Részletek
- Módosítás: 2026. március 24. kedd, 16:33
- 75
Város a folyók ölelésében
Sétautak kialakítása a Mosoni Duna és a Lajta folyók partján
Előterjesztő
Mosonmagyaróvári Városvédő Egyesület
Készítette: Schopf Márton
2026
1. Mosonmagyaróvár vízrajza, folyóinak rövid leírása
Mosonmagyaróvár város meghatározó folyói a Mosoni Duna és a Lajta.
A Mosoni Duna Oroszvár és Dunacsuny (Szlovákia) között szakad ki az öreg Dunából és 125 km-es út után Véneknél tér abba vissza. A bővizű, útja során településeket éltető folyó vízhozamát az 1894-es Duna szabályozás során 64 m3/sec vízhozamra szűkítették le. Az 1908-ban megépült rajkai zsilip pedig a Mosoni Duna teljes árvíz mentesítését célozta meg.
A Lajta osztrák szakasza évszázadokon át határvonal volt. A Semmering mentén két forrásból eredő folyó a Bruck-i szorosban lép be a Kárpát medencébe. Vízének jelentős része a hordalék és kavics mederben elszivárog, így vízhozama a folyás irányába csökkenő. A Miklóshalmánál (Nickelsdorf) épített zsilip az árvízvédelmet szolgálja, így az árhullám megoszlik a főág és a Lajta – bal parti csatorna között, amely Mosonmagyaróvár fölött köt vissza a főmederbe, majd betorkollik a Mosoni Dunába.
A két folyó északi és nyugati irányokban határolja be Mosonmagyaróvárt és partjain az évszázadok alatt változatos növény- és állatvilág jött létre.
A Mosoni Duna mentén a lassú partépítés volt a jellemző. Mosonmagyaróvár belterületén – Magyaróváron és Mosonban is – a megszelídített ártérben a parton fás-ligetes, kisebb rétekkel tarkított üdülő házak épültek. Árterében a 19-20. századok fordulóján alakították ki a Rudolf-ligetet, amely nevét a trónörökösről kapta. A természetes növényzetet nagyrészt megtartották, partján korában ápolt sétautakat létesítettek. Ezen utóbbiak állapota az elmúlt 20 évben erősen leromlott, ma gyakorlatilag alig használható.
A Lajta folyó a Wittmann-park északi csúcsán éri el a várost és a Mosoni Dunába való betorkolásig („Lajta spiccig”) terjedő szakasza mentén hangulatos ártéri erdősáv húzódik. A kellemes városi park ad helyet sportpályáknak, az Egyetem tornacsarnokának és kollégiumának, peremén sajnos társasházak sora is létesült, erősen rontva a park korábbi miliőjét, hangulatát.
2. A tervezett sétaút rövid leírása
A sétaút megépítéséhez az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság engedélyével rendelkezünk.
A sétaút a tervek szerint 2,5 m széles, murva burkolattal és szegéllyel ellátott lesz. Teljes hossza 3400 m.
A sétaút kiinduló pontjának a Mosoni-Duna jobb partján található „Biczó” vendéglőt választottuk. Ez egy kb. 100 m hosszan kiépített kavicsos úttal indul, ami a Fazekas Mihály út szilárd burkolattal nem rendelkező kb. 300 m hosszú szakaszába torkollik. Innen folytatódik ugyanezen nevű utca szilárd burkolattal már ellátott kb 90 m-es szakaszával (1. szakasz). A sétaút kialakításához a Fazekas Mihály utcát teljes hosszában szilárd burkolattal kellene ellátni és a Mosoni-Duna felé eső oldalának szélére gyalogos jeleket lesz célszerű felfesteni.
A 2. szakasz az Elza utcától indul és 416 m hosszú, a folyó töltés jobb oldali koronáján. Ezen a szakaszon cserjeirtásra és 2 db kiszáradt fa kivágására van szükség. A fakivágási munkákhoz környezetvédelmi engedéllyel rendelkezünk.
A kb. 400 m hosszú 3. szakasz a Lajta-spicc környéke (a Mosoni-Duna és a Lajta folyók jobboldali partszakaszai) amelyen a Vízügyi Igazgatóság előírása szerint a közeljövőben torkolatrendezési munkákra kerül sor. Ez a feladat független a sétánytól, de meg kell várnunk ennek elkészültét, mert a végleges nyomvonalat csak ezután tudjuk kijelölni.
A 4. szakasz (505 m) a Lajta folyó bal partján folytatódik, a Kiserdei-híd igénybevételével. Ezt a területet a szomszédos utcák tulajdonosai szépen ápolják, a füvet nyírják és egy kitaposott úton most is használják.
Az 5. szakasz (375 m) a lovarda mögötti terület, gazdátlan és elhanyagolt, de járható. Ezen a szakaszon jelentős területrendezésre lesz szükség.
A 6. szakasz a lovarda mögötti területtől a Halászi-úti hídig tart, mintegy 705 m hosszan. Ez a szakasz is használt, egy kitaposott, de rendezetlen úttal. Ide tartozik a Háromszög kápolna és egy kiépített pihenő is, kikapcsolással a Kálnoki útra.
Az utolsó 7. szakasz a Wittmann parkon átvezető sétány, amely a Várallyai úti gyalogos átkelővel érhető el és hossza 459 m. A parkon átvezető út ma is rendezett, legfeljebb a kavics frissítésére lesz szükség. Az UFM Aréna a Pozsonyi-úti hídon és a Zsidanics parkon át érhető el.
A támogatások fogadására nyitott számla:
Mosonmagyaróvári Városvédő Egyesület
11737076-23741454-00000000
Közlemény: Adomány, sétány.
3. Szakaszolás, az egyes szakaszok igényelte munkák leírása
1. szakasz: Biczó - Fazekas Mihály utca - Elza utca
A Fazekas Mihály utca kb. 400 m hosszú szakaszának szilárd burkolattal való ellátása, 2026-ban, útjelek felfestése.
2. szakasz: Az Elza utcától a Lajta spiccig
Legfontosabb átkötő szakasz az év nagy részében nem járható. Gyalogosan a vizpart felől lehet sétálni. Itt megvan a régi sétány nyoma a gáton, de a növényzet belepte. Hatékonyan lehet rendezni növény irtással, murvázott úttal.
3. szakasz: A Kiserdei híd körüli átkötés
Jelenleg is működik, a meglévő útcsatlakozások korrekciójával, de jó lenne a Lajta spiccig kiépítve a Lajta mentén a sétányt a Kiserdei hídig elvezetni. Ezt a részt folymatban lévő engedélyek miatt most kivettük a projektből.
4. szakasz: A Kiserdei hídtól a lovarda mögötti területig a Lajta parton
Ez a rész kitaposott úton most is működik kis forgalommal, a szomszédos tulajdonosok rendezik a területet. Itt a sétányt murvás úttal, pihenővel, kukákkal az utak végénél lehet élénkíteni.
5. szakasz: Lovarda mögötti terület:
Gazdátlan elhanyagolt, de járható az év nagy részében, murvás sétány kiépítése a cél.
6. szakasz: A lovarda mögötti területtől a Halászi úti hídig
Működő kialakult sétány, fejleszthető, viszonylagos forgalommal most is használják. A pihenők és a Háromszög kápolna innen érhető el.
7. szakasz: A Wittman parkon átvezető sétány
Ez a szakasz a Wittman Parkon keresztül Pozsonyi út hídig tart, ma is működik, minimális rendezést igényel.
A Mosonmagyaróvári Városvédő Egyesületről
Az Egyesületet 1985. március 18-án 72 fő lokálpatrióta – közöttük építészek, természetvédők, könyvtárosok, műszakiak, egyetemi oktatók – alapították azzal a céllal, hogy kezdeményezzék a város épített és természeti értékeinek megóvását, gyarapítását és szolgálják a város fejlődését. Az Egyesületnek ma 140 – 150 fő tagja van.
Az alapító közgyűlésen részt vett Ráday Mihály, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke, az akkor már formálódó és 1986-ban megalakult Város-Községvédő és Szépítő Egyesületek Országos Szövetségének fő kezdeményezője, majd első elnöke is. Ráday ekkor – többek között – a következőket mondta. „Eddig mindig csak átutaztam a városon, ma volt először lehetőségem egy kicsit körülnézni. Van mit védeniük.”
Néhány sorban az Egyesület 40 éves történetéről.
• Köztéri szobrok, emléktáblák állítása, felújítása, épületek restaurálása.
• Természeti értékeink védelme és gyarapítása.
• Működési területünket érintő kiadványok szerkesztése, megjelentetése.
• Rendezvények szervezése, kapcsolattartás más civil szervezetekkel.
• Kiegyensúlyozott kapcsolat a város vezetésével.
• Munkánk elismerése számos rangos kitűntetéssel.
Elérhetőségeink:
Mosonmagyaróvári Városvédő Egyesület
9200 Mosonmagyaróvár, Erkel Ferenc utca 14.
Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Elnök: Dr. Unger András
Alelnökök: Bella Sándor, Dr. Kalmár Sándor
Titkár: Nyulasi Judit
A sétány projektfelelőse: Schopf Márton
Mosonmagyaróvár, 2026. február
